Nem eszik a gyerek…

2014.1 Dr. Pető Gabriella étvágy

Gyakori , sokszor a nagyszülők által felvetett probléma: nem eszik az unoka,nem eszik a gyermek. Amikor megfogalmazódik bennünk ez az aggodalom, először is alaposan át kell gondolni, valóban nem eszik-e, vagy csak nem azt, amit kéne neki. Látom a megütközést a szülőkön, amikor megkérem őket, hogy legalább 48 órán keresztül írják le, mit fogyaszt gyermekük, a pohár kakaótól a gumicukorig.


Nem ok nélkül kérek, kérünk ilyet a szülőktől, hiszen leírva sokkal látványosabb, hogy azért mégis eszik, eszeget, csipeget egész nap a kicsi, csak éppen nem a főétkezésekre koncentrálva, s így úgy tűnik, mintha folyamatosan étvágytalan lenne.

S ha mégis így van, nézzünk néhány fő okot:
-Csecsemőkorban az étvágytalanság egyik fő oka a vérszegénység, a vashiány. Ezt laboratóriumi vizsgálattal lehet kimutatni, s ha igazolódik, vas-ill. folsavpótlással az állapot rendezhető. Vérvétel nélkül nem kezdünk vasat adni, csak azért mert a szomszéd gyereke is ettől kezdett enni.

-A “nem evés” másik gyakori oka a fogzás, és a vele járó kellemetlen érzés a pici számára. Ezen az időszakon minden babának át kell esni, ha kibújt(ak ) a kérdéses fog(ak), utána az étvágy is megjön. Ilyenkor a rágás is kellemetlen lehet számukra, sőt inni sem szívesen isznak időnként.
- Az életkorral változik a baba evési igénye is, ahogy telnek a hónapok, ritkábban kíván enni, ami ismét úgy tűnhet, hogy nem akar enni. Ha emellett jól fejlődik, nincs gond. De ha a fejlődés is megtorpan, akkor tovább kell lépni, egyéb vizsgálatok is szükségesek lehetnek.

-Kisdedkorban, óvodáskorban a megfigyelt “étvágytalanság” hátterében ismét megjelenhet a vashiány, de nagyon gyakori a rossz szokás miatti folyamatos eszegetés, nassolás. Az egész még megtetézve az erre a korra jellemző akaratossággal.”Legalább tudom, hogy a Rudit megette, vagy a Kindert…”Ez az az eset, amire a bevezetőben utaltam: tételesen le kell írni, hogy mit is vesz magához a gyermek, s így feketén-fehéren szembesülhetünk azzal, hogy a “nem evés” hátterében a folyamatos evés áll. Erre pedig egyáltalán nincs szüksége. Rendszeres étkezési szokások kialakításával, kis odafigyeléssel mindez megelőzhető, mert utána már sokkal nehezebb elvenni tőle a kívánt ételeket, hiszen nehéz megfelelő alternatívát kínálni számára. A zöldség, a gyümölcs manapság nagyon kevés gyermeknek jelent kívánatos ennivalót sajnos. Ugyanakkor a különböző pudingok, tejdesszertek, krémtúrók és egyéb nyalánkságok kalóriában meglehetősen, megfelelő tápanyagokban azonban nem nagyon gazdagok. Erre is gondoljunk, ha kedveskedni szeretnénk csemeténknek valami finomsággal.

-Serdülőkorban a különböző pszichés eredetű étkezési zavarokra is gondolni kell , a gyakori vérszegénység mellett is. Igazolásukhoz, kizárásukhoz sokszor pszichológus segítsége is szükséges.
-S mielőtt azonban belevágnánk egy komoly gasztroenterológiai kivizsgálásba a gyermek étvágytalanságának okát keresve, a fentieket kell először kizárnunk.


Dr. Pető Gabriella szerző
Dr. Pető Gabriella

1995-ben diplomáztam a Debreceni Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán. Rövid belgyógyászati kitérő után kezdtem el dolgozni gyermekgyógyászként a Sátoraljaújhelyi Erzsébet Kórházban, majd 2002-től a BAZ Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház Koraszülött és Újszülöttpathológiai Osztályán. Innen szakvizsgáztam 2003-ban. 2005-től házi gyermekorvosként dolgozom Tiszaújvárosban. 2007-ben jogi szakoklevelet szereztem a Miskolci Egyetem Jogi Karán. 2005-től vagyok tagja a HGYE-nek, 2008-tól először a szakmai bizottsági tagjaként, majd 2012-től Vezetőségi Tagként tevékenykedem a HGYE Vezetőségében.