Milyen hátrányokkal jár a beszédhiba?

2015.1 Feketéné Gacsó Mária beszédhiba

A kisgyermekek általánosan három éves korukra sajátítják el a beszédet, de a teljesen tiszta kiejtésig, a gondolatok pontos, kerek mondatokban való kifejezésig még hosszú út áll előttük. A legtöbb felnövekvő embernek sikerül elérnie idáig. Vannak azonban olyanok, akiknek az artikulációja, a hangja, a beszédritmusa a későbbiekben is hibás marad.


A gyermekkor elteltével is fennálló beszédhiba sok esetben fokozatosan beépül a személyiségbe. Befolyásolja a viselkedést, gondolkodásmódot. Önbizalomhiányt, érzelmi kiegyensúlyozatlanságot, nehezített alkalmazkodóképességet, szorongást és passzivitást von maga után. A felnőtt korú beszédhibások közvetlenül érzékelhető kifejezésbeli nehézségeket meghaladó mértékű kommunikációs nehézségekkel, kapcsolatteremtési gátlásokkal, pályaválasztási és pályamódosítási gondokkal küzdenek, személyes értékeik kibontakozása, érvényesítése korlátokba ütközik. A beszédzavarok, kommunikációs problémák tehát – hasonlóan más fogyatékosságokhoz – hátrányos helyzetet, esélyegyenlőtlenséget okoznak. A beszédhibás egyén gondjaihoz társul még kommunikációs sajátosságainak és ezáltal személyének megítélése: a beszédhibákkal kapcsolatos felvilágosítás hiánya, előítéletek és a kezeléssel kapcsolatos hiányosságok.

A leggyakrabbak

A verbális kommunikáció folyamatában a különböző beszédhangok kiejtési normától eltérő képzése, torzítása, felcserélése, kihagyása, a pöszeség az egyik leggyakoribb, s a köznapi fül számára nem is mindig észrevehető hiba.

Maga a hang képzése is lehet sérült, rekedt, fátyolos, levegős. A diszfónia gyermek- és felnőttkorban egyaránt kialakulhat a hang túlerőltetése, trauma, légúti megbetegedések következtében. Orrhangzósnak nevezzük a beszédet, ha az élettani nazális rezonancia kórosan eltér. Nyílt formája a veleszületett ajak- és szájpadhasadék következménye. A zárt orrhangzós beszéd jellemzője, hogy az orrban, vagy az orrgaratban levő valamilyen akadály miatt az m, n, ny hangok nazális színezete eltűnik.

Amennyiben a beszéd ritmusában támad zavar, a beszéd egész folyamata, összhangja, szerkezete megváltozik. Két jellegzetes formája a hadarás és a dadogás.

A hadarás nem pusztán a normálisnál gyorsabb beszéd. A beszédritmus erőteljes felgyorsulása következtében eltorzulnak a hangok, egymásba folynak a szavak, szinte érthetetlen beszéd jön létre. A felgyorsulás klasszikusan az általános iskolai felső tagozatos korban kezdődik, de ezt ritkán veszi észre a környezet vagy pedig a jó és gyors felfogóképesség, biztos tudás jelének tekinti. Az érthetetlenség középiskolás korban éri el azt a fokot, amikor a beszélgetőpartner visszakérdez, s a hadarót elsősorban ez zavarja. Egyetemista korban, állásinterjúk kapcsán támad először komoly motiváció a változásra. S ha ez megvan, rendszerint eredményesen kezelhető.

A beszéd ritmusának másik jellemző zavara, a dadogás olyan tünet együttes, amelynek legfőbb ismérve a hangos beszéd folyamatosságát – a legújabb kutatások szerint a hangképzéshez szükséges levegőáram folyamát – megszakító görcsös jelenség. A tünetek megjelenését, erősödését és gyengülését a beszédhelyzetek, feszültségnövelő körülmények, az időjárás változásai is befolyásolják. A beszédfolyamatot könnyítő és nehezítő helyzetek száma rendkívül nagy. Emellett előfordulhatnak beszédhelyzetek vagy időszakok, amikor a dadogás szinte sosem jelentkezik. Ugyanakkor bármikor, akarattól függetlenül visszatérhet. Az akadozások kezdetének ideje bizonyos kritikus életszakaszokra tehető, a kommunikáció kudarcai erőteljesen hatnak a dadogó érzelmeire, magatartására, egész személyiségére. Kezelése komplex módon a logopédiai, pszichológiai és orvosi terápiák alkalmazásával, az egyéni tünetek alapján történik. Sikeres korrekciójának feltétele magának a dadogónak, a kezelőjének és a környezet együttműködése.

Az afázia általában a felnőttkorban bekövetkezett, beszédközpontot érintő agyi trauma vagy érrendszeri betegség következtében fellépő kommunikációs akadályozottság. A beszéd két alapfunkciója közül vagy a kifejezőeszköz, vagy a megértés, súlyosabb esetekben mindkettő sérül. A beteg stabilizálódása után minél hamarabb megkezdődő logopédiai kezelés eredményét befolyásolja a károsodás helye és nagysága, a beteg életkora, személyisége. A gyógyulásban meghatározó, hogy milyen a család összefogása és támogatása.

A fentieken kívül logopédiai terápiás ellátást igényelnek például a nyelési zavarok, a beszédmozgások koordinációs kivitelezésének, a kiejtésnek a zavara, a dizartria, a teljes gégeeltávolítás utáni speciális beszédterápia, valamint az írott kommunikáció – diszlexia, diszgráfia – zavarainak kezelése.

Beszédfogyatékosság

A törvényekben megjelent „fogyatékos”, „fogyatékosság” meghatározásban gyökeredzik a „beszédfogyatékos” szó.

De vajon fogyatékosnak nevezhető-e a felnőtt pösze, hadaró, dadogó, diszfóniás? Az a fiatal ember, aki egyetemi tanulmányait befejezve, diplomával és nyelvvizsgával megy el az állásinterjúra, jelentkezik valamely képességeinek és felkészültségének megfelelő állásra és ott meg sem tud szólalni? A szó hétköznapi értelmében természetesen nem fogyatékos, de kommunikációjában korlátozott, akadályozott. A cég HR-ese például visszariad a meghallgatáskor, hiszen szinte semmi ismerete nincs a beszédhibák természetéről, eleve megkérdőjelezi a jelentkező képességeit, hiszen „beszélni sem tud”.

A beszédhibák némelyike csak esetileg megjelenő, ezek csak hátrányt okozhatnak, míg mások, a súlyosabbak, mélységesen megzavarják az emberi kapcsolatokat, a társadalomba történő beilleszkedést és az ismeretszerzést. S ez utóbbi már valóban tekinthető fogyatékosságnak. Ennek a fogalomnak az elfogadása elsősorban azért lehet fontos az érintetteknek, mert csak ezáltal részesülhetnek azokban a jogokban és kedvezményekben, amelyeket a törvények biztosítanak számukra.

Magyarországon a kommunikációs akadályozottság fogalma elsősorban a hallássérültek csoportjára vonatkozik, ugyanígy a kommunikációs akadálymentesítés fogalma is.

A különböző beszédhibák okozta kommunikációs akadályozottság és számos következménye sem a köztudatban, sem a törvényalkotásban, sem a rehabilitációban nem szerepel a jelentőségének megfelelő helyen. A fogyatékosság szó értelmezése nehézséget okoz, mert a látás-, hallás-, mozgássérültek, értelmi fogyatékosok megközelítően tisztában vannak az érintetteik létszámával, a beszédhibásokra vonatkozó adatok ennél sokkal bizonytalanabbak. A nagy fogyatékos csoportokban az eltérések elsősorban a súlyossági fokban jelentkeznek, a kommunikációs sérülés különféle eredetű kórképet és az írásbeli kifejezőképesség zavarát foglalja magában, amelyek tünetei és a kommunikáció sikerére gyakorolt hatásuk nagyon különböző, eltérő mértékben, más-más módon korlátozzák az élet minőségét, a pályaválasztást, a munkahelyi státuszt. A legtöbb fogyatékosság állapot, amelynek változására csak ritkán lehet számítani, a beszédhiba – különböző mértékben ugyan, de – felnőtt korban is változtatható. A rehabilitáció fő feladata a megváltozott munkaképességűek meglévő képességeinek fejlesztésével az ismételt munkaképesség elérése. A felnőtt beszédhibások – a rehabilitáció célja szempontjából – a legígéretesebb csoportot alkotják.

A legtöbb fogyatékos csoport szervezetekbe tömörülve megfogalmazza a tagság szükségleteit és igényeit, és erőteljesen, demonstratívan képviseli azok érdekeit. A kommunikációs akadályozottság alapvetően gátolja, hogy az érintettek önmaguk álljanak ki igényeik és szükségleteik mellett és harcoljanak értük.

A társadalom tagjainak esélyegyenlősége, önálló életvitele, a társadalomban való aktív részvételének lehetősége akkor adott, ha megfelelő státuszban van, azaz olyan pozícióban, pozíciók rendszerében él, amelyben jogai elismertek, érvényesíthetők, és kötelességeit vállalni tudja, teljesíteni képes.

Az élet során minden embernek elegendő kifejezéskészletet kell megtanulnia, hogy többé-kevésbé képes legyen betölteni azokat a szerepeket, amelyeket fel kell vállalnia.

Megoldások

A kisgyermekeknek – az óvodai szűrővizsgálatok adatai szerint – megközelítően 20-25 %-ban van valamilyen beszédhibájuk. Ez a szám spontán javulás, eredményes logopédiai kezelés hatására jelentősen csökken. Arról a tényről, hogy az artikulációs-, ritmus-, hangképzési zavarok felnőtt korban is tapasztalhatók, kevesen vesznek tudomást. A köztudatban gyakran meg sem hallott, elfogadott a sziszegő hangok, az r helytelen képzése, és a jó értelmi képességeknek és a biztos tudásnak tulajdonított a felgyorsult beszédtempó. Statisztikai adatok nincsenek a felnőtt pöszékről, hadarókról. A dadogással kapcsolatban becsült adatokkal rendelkezünk: átlagnépesség 1,5-2 %-át érinti. A pontosabb megközelítésnek akadálya, hogy míg a hadarás elfogadott jelenség a közösségekben, a dadogás egyáltalán nem az. Előítéleteket, negatív reakciókat, előfordul, hogy rejtett kirekesztést von maga után, ezért a dadogó hajlamos a visszahúzódásra, s mindent megtesz, hogy rejtse beszédbeli problémáit. Megközelítően pontosabb adatokkal rendelkezünk az afáziásokat illetően. Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet korábbi adatai szerint évente kb. 40-50 ezer új stroke beteg jelenik meg a magyar egészségügyben. Közülük 1-2 ezer olyan személy van, akinek a rehabilitációjában a „beszéd és kommunikáció” helyreállításának, a beszédterápiának is helyet kellene kapnia, a jobb életminőség, a munkaerőpiacra való visszatérés érdekében.

A beszédhibásoknak – éppúgy, mint a fogyatékosság más típusai esetében – igényük van olyan szervezetre, amely lehetőséget ad az önszerveződésre, képviseli érdekeit, és amelynek keretében igénybe vehetik a számukra leginkább szükséges szol gál ta tásokat.

Ennek érdekében jött létre és dolgozik az 1994. óta működő Démoszthenész Beszédhibások és Segítőik Országos Érdekvédelmi Egyesülete, amely célul tűzte ki a beszédfogyatékossággal élő felnőttek érdekvédelmét. Az eltelt közel 20 év során sok-sok beadványt készített mind az oktatás, mind az egészségügy, mind a szociális szféra területein a különböző országos intézmények számára a beszédfogyatékosság elismertetésének érdekében. Eredményei ezen a téren meglehetősen soványak. Más területen azonban eredményesebb és sikeresebb.

Az egyesület tájékoztatással, felvilágosítással, az információáramlás segítésével (www.demoszthenesz.hu), érdekképviselettel és érdekvédelemmel, valamint különféle szolgáltatásokkal és programokkal építi a kapcsolatot az érintettek és segítőik, valamint a társadalmi szervezetek között.

A szolgáltatások és programok között szerepel a beszédvizsgálat, szűrőakciók, tanácsadás. Önköltséges terápiát ajánl a hadarás, dadogás, artikulációs zavarok kezelésére, beszédtechnika oktatására. Szakmai tovább képzéseket, konzultációkat szervez. Évente két olyan konferenciát rendez, amelynek programjai mind az érintettek, mind a segítők érdeklődésére számot tartanak. Az egyesület szervezésében működik a Démoszthenész Thália Pódium, a dadogással küzdők színjátszóköre, valamint a DöCöGőK klubja.

A terápiás ajánlatok közül jelenleg a legkiemelkedőbb a Soha többé dadogás tanfolyam, amelyet dr. Martin F. Schwartz professzor módszere alapján 2010 novembere óta több mint 30 személy próbált ki. Ezt az amerikai terápiát, a világ számos pontján sikeresen alkalmazzák a logopédusok, minden nyelven működőképes. A módszer Magyarországon egyedülálló, sikerét a már terápiában résztvevők fejlődése igazolja. A terápiáról

részletesebben lehet olvasni a http://demoszthenesz.hu/soha-tobbet-dadogas/ honlapon, a technika bemutatása pedig a YouTube keresőjében a Démoszthenész Egyesület beírásával érhető el.

Másodközlés: Élet és Tudomány 2013/9. számában megjelent cikk.