2014. 1. kötet bejegyzései

Nem eszik a gyerek…

Gyakori , sokszor a nagyszülők által felvetett probléma: nem eszik az unoka,nem eszik a gyermek. Amikor megfogalmazódik bennünk ez az aggodalom, először is alaposan át kell gondolni, valóban nem eszik-e, vagy csak nem azt, amit kéne neki. Látom a megütközést a szülőkön, amikor megkérem őket, hogy legalább 48 órán keresztül írják le, mit fogyaszt gyermekük, a pohár kakaótól a gumicukorig. Nem ok nélkül kérek, kérünk ilyet a szülőktől, hiszen leírva sokkal látványosabb, hogy azért mégis eszik, eszeget, csipeget egész nap a kicsi, csak éppen nem a főétkezésekre koncentrálva, s így úgy tűnik, mintha folyamatosan étvágytalan lenne Bővebben…

A borostyánnyakláncról

Sokan használják a borostyánláncot a szorongás és a (fogzási) fájdalom csökkentésére. De mi igaz mindabból, amit a kereskedők állítanak? Hogyan kellene hatnia? Mik a veszélyei, mit titkolnak el? Az alábbiakban ezekre kap választ – célunk a teljes körű tájékoztatás. Állítás: Napjainkban két különböző magyarázat terjedt el arról, hogy miért van nyugtató hatása a borostyán viselésének fogzó gyermekeknél. Az egyik azt mondja, hogy a bőrrelérintkezve a testhő hatására illóolajok szabadulnak fel a borostyánból, melyek a bőrön keresztül felszívódva a véráramba jutnak. Tények: A borostyánkő, másnéven szukcinit a szerves ásványok közé tartozó féldrágakő, amely fenyőfélék megkövesedett gyantájából áll.

Gyakran tartalmaz zárványként ősi rovarokat, egyéb kisebb élőlényeket. Az ókorban kedvelt ékkő volt, a római nők előszeretettel viselték, mivel hitték, segít egészségük megőrzésében. Megbecsültségéhez az is hozzájárult, hogy egészen a 19. századig nem bányászták, pusztán a tenger hullámai által partra vetett borostyánkő került a kereskedelembe. Ma már szintetikus módon,

laboratóriumokban, vegyszerekből könnyedén előállítható a

„borostyán” – még a borostyánnyakláncot áruló oldalak is elismerik,

hogy a napjainkban kapható nyakláncok többsége egyszerű hamisítvány, azaz műborostyán. Persze azt

bizonygatják, hogy az ő nyakláncuk nem ilyen, az a Balti-tengerről származik és évezredek alatt

megkeményedett növényi gyanta, azaz valódi borostyán. Akinek van egy kis üzleti érzéke, sejtheti, melyik

verzió a valószínűbb…

Visszatérve a természetes borostyánhoz, annak összetevői között megtalálható a borostyánkősav. Illóolaj

azonban egyáltalán nincs benne. Egyébként ha lenne is benne: nem ismerünk olyan illóolajat, amely a

bőrön keresztül felszívódna képes lenne csökkenteni egy másik testrész fájdalmát. A fenti állítás tehát

Állítás: A másik nézet azon tudományos felfedezésekre alapul, amelyek azt mutatják,

hogy a borostyánnak elekromágneses aktivitása van és jelentős mennyiségű

organikus, tisztán természetes energiát termel.

Tények: A borostyán dörzsölés hatására valóban elektromos lesz – ezt a tuladjonságát az ókori görögök is

felismerték. Egyébként több műanyag rendelkezik hasonló tulajdonsággal, ezért pattog a műszálas ruha, ha

levesszük, és ezért áll égnek a frissen mosott, műanyag fésűvel fésült hajunk. Az a fenti állítás, amely

szerint a borostyán organikus energiát termel, természettudományos nonszensz. Az állítás tehát hamis.

Állítás: „A Balti Borostyán 3-8% borostyánkősavat – egy tudományosan vizsgált

gyógyászati alkotóelemet – tartalmaz, melyet a kortárs orvoslásban is használnak. A

Nobel-díjas Robert Koch (1886) bebizonyította, hogy a borostyánkősavnak nagyon

2

pozitív hatása van az emberi testre. Az 1930-as, ’40-es években európai

biokémikusok felfedezték, hogy a borostyánkősav egy aminosav, mely a test minden

sejtjében termelődik, mely képes az aerob légzésre, és részt vesz a ciromsav- vagy

Krebs-ciklusban. Így alakulnak át a szénhidrátok, a zsírok és a fehérjék energiává.”

Tények: A fenti szöveg az arra hajlamosak megtévesztésére alkalmas áltudományos halandzsa. A

nyilvánvaló tévedéseken túl (pl. a borostyánkősav NEM aminosav) az ilyen szövegekre jellemző “trükk”,

hogy híres, lehetőleg Nobel-díjas tudósokra hivatkoznak – minden alap nélkül. Azt ugyanis nem feltétlenül

tudja mindenki, hogy Robert Koch Nobel-díjának semmi köze nem volt a borostyánkősavhoz (a tüdőbajjal

kapcsolatos kutatásaiért kapta), sőt, az sem igaz, hogy Koch a borostyánkősav emberi szervezetre kifejtett

pozitív hatását bizonyította volna. A valóság az, hogy Koch a borostyánkősav emberi szervezeten belüli

képződését tanulmányozta. A borostyánkősav az emberi sejtek anyagcseréjében részt vevő, a

citromsavciklusban képződő fontos vegyület, ebből azonban nem az következik, hogy szükséges lenne

kiskanállal fogyasztanunk, a bőrünkre kennünk vagy akár nyaklánc formájában adagolnunk – ennek semmi

haszna és semmi értelme nincs, a fogzási fájdalommal meg végképp nem hozható összefüggésbe.

A borostyánkövet propagáló oldalakon gyakran megtalálható hivatkozás szerint a hatásban szerepe lehet a

borostyánkősav állatokon megfigyelt nyugtató, szorongásoldó (de nem fájdalomcsillapító!) aktivitásának.

Valóban ismert egy egereken elvégzett vizsgálat, azonban ennek eredményeinek értékeléséhez érdemes

segítségül hívni a józan paraszti eszet. A vizsgálatban az állatok 3-6 mg/testsúlykilogrammos egyszeri

dózisban kaptak naponta borostyánkősavat, ami egy 10 kg tömegű csecsemő esetén napi 30-60 mg-os

dózist jelent. A nyaklánc tömege tehát kb. ennyivel kellene csökkenjen naponta, hogy a csecsemő fogzással

összefüggő szorongása (tehát nem a fájdalma!) csökkenjen! Aki elhiszi, hogy a szorongás csökkenése a fent

bemutatott módon kialakul, annak javaslom, hogy rendszeresen méregesse a nyaklánc tömegét, és

feltétlenül értesítsen engem, ha csökkenést tapasztal és a nyaklánc „elfogy”, csak a madzag marad… Ez

egyébként fizikai-kémiai képtelenség, ugyanis a borostyánkőben található borostyánkősav az emberi bőrrel

érintkezve nem “oldódik át” mérhető mennyiségben a szervezetbe.

Valójában egyetlen olyan vizsgálat sem ismert, amely a borostyánkő fogzást elősegítő, fájdalmat csökkentő

hatását igazolná.

A fent említett, nyaklánc hatásosságát igazolni kívánó, édesanyákat megtévesztő

féltudományos hablatyokat tehát megcáfoltuk. Egy csecsemő/kisgyermek

nyakába nyakláncot rakni életveszélyes: nem pusztán a nyak elszorítása okozhat

életveszélyes állapotot, de a leszakadó borostyánszem lenyelése fulladásos

halált okozhat! Tüdőbe került, légutakat elzáró tárgyakkal pedig sajnos gyakran

találkozunk a mindennapok során, a baj egy pillanat alatt megtörténik. Hiába

állítják a forgalmazók azt, hogy a termék biztonságos, szemenként csomózott,

nem okozhat problémát – ez nem igaz! Külföldön már több esetben volt a szétszakadó nyaklánc és

szétguruló borostyánszemek miatt botrány (és a nyakláncok kivonása, visszahívása a forgalomból). A

(mű)borostyánnyaklánc ráadásul allergizálhat is!

Szabadidő eltöltése tizenévesen

A szabadidő helyes eltöltése serdülő korban ( avagy szülőként hogyan éljük túl ezt a korszakot)

Serdülőkorú gyermekeim lévén (2 saját, 10 munkámból kifolyólag) arra törekszem, hogy rálátásom legyen a gyerekek szabadidős tevékenységeire. Sajnos ebben az életkorban már ritkán társasjátékoznak, ritkán olvasnak a gyerekek és természetesen ritkán igénylik a felnőttek társaságát. Ragaszkodnak a kötetlen, szülői felügyelet nélküli kimenős órákhoz.(Természetesen mi is ragaszkodtunk hozzá, eddig nincs is ezzel semmi baj) Bővebben…

A mesék csodálatos világa

Óvónőként és gyakorló kismamaként is elképzelhetetlen volt számomra, hogy mesék nélkül teljen el a nap. Igazi megszokott rituálévá vált, hogy mesét olvasunk, nagyon szerették a gyermekeim. Sokszor elgondolkodtam, hogy mi is a jó a mesékben?

IMG_1041

Elsősorban az a meghitt hangulat, amikor odabújnak hozzám a gyerekek, és szép csendben elvarázsolom őket a mesék birodalmába. Ilyenkor nincs más tennivaló, nincs házimunka, csak az, hogy mesét olvassak. ( Gondoljunk csak arra, hogy milyen jó volt hallgatni Szabó Gyula mély, öblös, kellemes orgánumát, amely megjelent a Magyar Népmesékben?) Bővebben…

Mindennapi élelmeink-félelmeink

Itt és most nem az E-számokról és a hozzájuk kapcsolódó véleményekről szeretnék beszélni. Ezeket mindenki sokat hallotta már, önjelölt egészségvédőként bárki képes órákat mesélni erről a témáról.Inkább az foglalkoztat, hogy étkezés terén mit tapasztalok a felnőttek és gyerekek körében egyaránt. Előrebocsátom, nem pénz és nem elsősorban idő kérdése a dolog! Bővebben…

Játék vagy virtuális világ

Eredeti szakmám óvónő, így talán egyértelmű a válaszom a kérdésre: JÁTÉK minden mennyiségben.

Imádok bemenni a játékboltokba, mert kicsit újra gyereknek érezhetem magam. Az én korosztályomnak még nem volt mobil telefon, nem volt számítógép, mi még igazán tudtunk játszani és nagyon szerettünk is. Talán a mostani gyerekek már nem is igazán szeretnek játszani , pedig rendkívüli ereje lehet a gyermekek pozitív személyiségfejlődésében egy jó játéktevékenységnek.

Mi is a játék hozama?

Bővebben…