A gyermekkori fejfájásról
2015.1 Dr. Altmann Anna fejfájás

Alig van olyan gyermek, aki még soha nem panaszkodott fejfájásra. Szülőként gyakran nem tudunk ezzel a problémával mit kezdeni. A legtöbbször felmerülő kérdés az, hogy vajon nincs-e a háttérben valami súlyos betegség, esetleg agydaganat. Ha ezt a lehetőséget kizártuk, azonnal felmerül az a kérdés, hogy valóban fáj-e a gyermek feje? Mikor szükséges a fájdalomcsillapítás és milyen módszerrel, gyógyszerrel a legcélszerűbb, leghatékonyabb? Mikor forduljunk orvoshoz?

Az autizmusról
2014.1 Dr. Altorjai Péter autizmus

Az autizmus fogalmát Dr. Eugen Bleuler, svájci pszichiáter vezette be 1911-ben, akkor még a skizofrénia kísérőjelenségének tartott kontaktus-elhárítást, súlyos beilleszkedési zavart jelölve meg így. Maga az elnevezés a túlzott mértékű önmagába fordulásra utalva, a görög ’autos’, azaz önmaga szóból származik. Később amerikai, osztrák, sőt magyar gyermekorvosok illetve pszichiáterek is lejegyezték társaiktól elkülönülő, a környezettel kapcsolatot nem tartó, arról figyelmet látszólag nem vevő gyermekek eseteit. Az autisták a gyakran együtt jelentkező értelmi színvonal, illetve egyéb képességek érintettségétől, fogyatékosság meglététől mind súlyos, halmozott állapotúak, mind valamilyen mértékben kompenzált, akár mindössze minimális támogatásra szoruló betegek.

A babaúszásról
2014.1 Dr. Altorjai Péter

A babaúszás világszerte, így Magyarországon is egyre terjed, egyre népszerűbb. Egy norvég vizsgálat szerint az ottani kisgyermekek mintegy negyede vesz részt ilyen tanfolyamon. Az interneten hirdetések tucatjait találni, amelyek csábító ajánlatokat fogalmaznak meg, és gyakorlatilag veszélytelennek, sőt minden szempontból kívánatosnak mutatják be a babaúszást.

Bölcsőhalál
2014.1 Dr. Altorjai Péter

Bölcsőhalálnak – az angol irodalomban Sudden Infant Death Syndrome – nevezzük azt, amikor a típusosan 2-4 hónap közötti, addig egészségesnek tudott csecsemőt holtan találják ágyában. A halál okát definíció szerint utólagosan semmilyen vizsgálattal sem sikerül megállapítani. A halál utáni vizsgálatok – vérvételek, esetleges képalkotó illetve boncolásos, szövettani vizsgálatok – rohamos fejlődésével azonban elképzelhető, hogy előbb-utóbb olyan, a bölcsőhalált megjósolható módszer kerül kidolgozásra, amivel széles körben megelőzhető ez a kórkép. Addig is pedig a veszélyeztetett csecsemők – ikrek, koraszülöttek, családban van már meghalt SIDS-es csecsemő, stb. – gondos (légzés)megfigyelése javasolt.

Csak a változás állandó – Életciklusváltások a családban
2014.1 Dr. Pátri László család, életciklus

Lévén a család a legmeghatározóbb társadalmi közösség az emberi élet során, nem meglepő, hogy az otthoni viszonyulások és történések igen mély, aktuális, ugyanakkor generációkon túlívelő hatásokkal is rendelkeznek.

Mikor gondoljunk arra, gyenge gyermekünk immunrendszere?
2014.1 Dr. Pátri László immunhiány

Gyakran okoz fejtörést egy-egy kiújuló, vagy nehezen kezelhető megbetegedés kapcsán, vajon nem arról lehet-e szó, hogy a gyermek immunrendszere nem képes megfelelően reagálni? Az alábbiakban néhány erre figyelmeztető jelet sororoltunk fel, melyek közül, ha kettő legalább fennáll, orvosi vizsgálatra, illetve konzultációra van szükség. Ez nem jelenti feltétlenül az immunhiány fennállását, de szükségessé teszi a gondos vizsgálatot.

Az oltásellenesség hazugságai
2014.1 Dr. Boldogkői Zsolt immunmemória, kockázat, kötelező oltás, mellékhatás, védőoltás

Az emberiség átlagéletkora az utóbbi száz évben jelentős mértékben emelkedett. Nem genetikailag lettünk életképesebbek, hanem a körülményeink javultak. Ma már nagyon jó eséllyel éljük túl a gyermekkort, és nem pusztulunk bele tömeges járványokba sem. Csatornázunk, tisztítjuk az ivóvizünket, és nem utolsósorban vakcinázással védekezünk a halálos kórokozók ellen. A védőoltások kifejlesztése az orvostudomány legnagyobb hatású vívmánya. Manapság mégis sokan ódzkodnak tőle, különféle ideológiákat gyártva. Az egyéni döntés felelőssége azonban nagy, hiszen a fertőzések esetében nem mondható, hogy az egészségem az én magánügyem. A kórokozók ugyanis pusztán terjesztő közegként használnak bennünket, ezért a nem kellő alapossággal meghozott döntésünknek mások is megihatják a levét. Még súlyosabb a morális felelősségünk, amikor a gyermekeink ügyében döntünk.

Milyen hátrányokkal jár a beszédhiba?
2015.1 Feketéné Gacsó Mária beszédhiba

A kisgyermekek általánosan három éves korukra sajátítják el a beszédet, de a teljesen tiszta kiejtésig, a gondolatok pontos, kerek mondatokban való kifejezésig még hosszú út áll előttük. A legtöbb felnövekvő embernek sikerül elérnie idáig. Vannak azonban olyanok, akiknek az artikulációja, a hangja, a beszédritmusa a későbbiekben is hibás marad.

Mi legyen a házipatikában?
2015.1 Dr. Pető Gabriella házipatika

Orvosként sokszor megdöbbenve tapasztalom, ha valaki a mindennapi rendeléseken, vagy akár ügyeleten azt a választ adja feltett kérdéseimre: „Nincs otthon, nem gondoltam rá, hogy szükséges lehet”.

Szemtől szemben a retinoblastomával
2015.1 Nemesné Kovács Ivett retinoblastoma

Ezt az összefoglalót a retinoblastomáról és kezeléséről a Magyar Retinoblasztómások Egyesülete nevében fogalmazzuk. A cikk írói laikusok, ugyanakkor személyesen – maguk, illetve családtagjaik révén – érintettek, így elmondhatják magukról, hogy igen sokat tudnak, tapasztaltak erről a ritka betegségről.

A bölcsőhalálról
2015.1 Dr. Pátri László bölcsőhalál

A bölcsőhalál, vagy más néven hirtelen csecsemőhalál szindróma ( SIDS, sudden infant death syndrome) természetszerűleg aggodalmat vált ki sokunkban. Egy évnél fiatalabb csecsemőknél jelentkezhet, akiket minden előzetes betegség, tünet nélkül holtan találnak kiságyukban.Ilyenkor értelemszerűleg körültekintő vizsgálatokra kerül sor, azonban sem a szülőktől nyert adatokból, sem a részletes helyszíni vizsgálatból, sem pedig a kórbonctani, igazságügyi orvostani boncolásból nem azonosítható be konkrét halálok.

Gyermekkori elhízás
2015.1 Dr. Józsa Lajos elhízás

Minden szülő azt szeretné, ha gyermeke egészséges maradna. Mégis a szülő legnagyobb öröme, ha gyermeke jó étvágyú, és szépen gyarapszik. Gyakran nem is gondolják, hogy az nem egészséges, ha dundi kisgyermekük egyre gyorsabban szedi magára a kilókat. Ugyan akkor igyekeznek megnyugtatni magukat azzal a magyarázattal, hogy szüleik és nagyszüleik is ilyen alkatúak.

Játék vagy virtuális világ
2014.1 Molnárné Pető Zsuzsanna függőség, játék

Eredeti szakmám óvónő, így talán egyértelmű a válaszom a kérdésre: JÁTÉK minden mennyiségben. Imádok bemenni a játékboltokba, mert kicsit újra gyereknek érezhetem magam. Az én korosztályomnak még nem volt mobil telefon, nem volt számítógép, mi még igazán tudtunk játszani és nagyon szerettünk is. Talán a mostani gyerekek már nem is igazán szeretnek játszani , pedig rendkívüli ereje lehet a gyermekek pozitív személyiségfejlődésében egy jó játéktevékenységnek.

Szabadidő eltöltése tizenévesen
2014.1 Molnárné Pető Zsuzsanna szabadidő, tizenéves

A szabadidő helyes eltöltése serdülő korban ( avagy szülőként hogyan éljük túl ezt a korszakot) Serdülőkorú gyermekeim lévén (2 saját, 10 munkámból kifolyólag) arra törekszem, hogy rálátásom legyen a gyerekek szabadidős tevékenységeire. Sajnos ebben az életkorban már ritkán társasjátékoznak, ritkán olvasnak a gyerekek és természetesen ritkán igénylik a felnőttek társaságát. Ragaszkodnak a kötetlen, szülői felügyelet nélküli kimenős órákhoz.(Természetesen mi is ragaszkodtunk hozzá, eddig nincs is ezzel semmi baj)

Környezettudatosság és egészségtudat
2014.1 Tompa Anna környezet, ökölógiai lábnyom

„Valamennyi globális környezeti változás végül is az ember egészségének veszélyeztetésével jár” (Eric Chivion Harvard University, Egyesült Államok)

Szülők és kamaszok
2013.2 Dr. Pátri László kamaszkor

Sok családban okoz gondot a kommunikáció a szülők és kamaszok között. Legtöbben, mint nehéz családi időszakra tekintenek ezekre az évekre. Jelen cikkben – szakítva az általános gyakorlattal – azzal kívánunk röviden foglalkozni, hogy a szülő és a tizenéves mit tehet otthon azért, hogy a pubertás évei sok értékes tapasztalattal gazdagodva és a legkevesebb konflikussal teljenek el.

Az elhízásról
2013.2 Dr. Józsa Lajos

A gyermekkori elhízásról Minden édesanya örül annak, ha gyermeke jól eszik, és szépen gyarapszik. Sokszor nem is gondolják kórosnak, ha pufók kisgyermekük egyre gyorsabban szedi magára a kilókat, és megelégszenek a magyarázattal: hiszen szülei és nagyszülei is ilyenek. Az elhízás hátterében sokszor genetikai tényezők, azaz kövérségre hajlamosító családi adottságok állnak. Az öröklött hajlam mellett azonban sokszor a háttérben evészavar is rejtőzhet, melynek kiváltó tényezői között gyakran a lelki egyensúly valamilyen felborulása rejtőzik.

Első gyermek a családban- szülői dilemmák
2013.2 Dr. Pető Gabriella szülő

1. Amikor egy várva-várt csemete megérkezik egy családba , hajlamosak vagyunk az életet “lila ködön” át szemlélni. A pici gyönyörű- csak eszik és alszik, az első időben mindenképpen. Végre egy igazi Család vagyunk!

A Meningococcus okozta megbetegedésről
2016.1 Dr. Pátri László bőrvérzés, Meningococcus, védőoltás

A Meningococcus baktérium életveszélyes megbetegedéseket, agyhártyagyulladást és vérmérgezést egyaránt okozhat. Tekintettel arra, hogy védőoltás is rendelkezésre áll, elengedhetetlen, hogy minden családban foglalkozzunk e kérdéssel.

Cumi vagy nem cumi?
2016.1 Dr. Bíró Liliána cumi

Vegyek-e cumit a babámnak? Várandós édesanyaként megkezdjük a fészekrakást, készülődünk a kis jövevény fogadására: tündéri kisruhák, kicsi bútordarabok, mosolygó játékfigurák érkeznek otthonunkba. A kelengyelistán általában cumi is szerepel. Hiszen olyan természetes dolognak tűnik, hogy egy baba cumizik. Pedig valójában csak maga a szopási igény az, ami természetes. Biológiai funkcióval bír valamennyi emlősnél, biztosítva a kicsinyek túlélését.

Nyolcból egy gyermek halláskárosult
2016.1 Trestyén Zsófia halláskárosodás

A halláskárosodás eléggé felkapott téma lett az utóbbi időben, különösen a fiatalokat és az idősek körében elterjedt hallásvesztés került előtérbe. Ugyanakkor egy rendkívül fontos célközönségről rendre megfeledkezünk: a gyerekekről. Kisgyermekkorban a hallás rendkívül sérülékeny, mivel a picik füle kevésbé képes kezelni a bejövő impulzusokat, mint egy felnőtt ember füle. Ezért elengedhetetlen, hogy minél előbb elkezdjük alkalmazni esetükben a megfelelő intézkedéseket a hallásuk védelme érdekében.