Gyermekkori elhízás

2015.1 Dr. Józsa Lajos elhízás

Minden szülő azt szeretné, ha gyermeke egészséges maradna. Mégis a szülő legnagyobb öröme, ha gyermeke jó étvágyú, és szépen gyarapszik. Gyakran nem is gondolják, hogy az nem egészséges, ha dundi kisgyermekük egyre gyorsabban szedi magára a kilókat. Ugyan akkor igyekeznek megnyugtatni magukat azzal a magyarázattal, hogy szüleik és nagyszüleik is ilyen alkatúak.


Közismert az a tény, hogy azelhízás hátterében sokszor genetikai tényezők, azaz kövérségre hajlamosító családi adottságok állnak. A túlsúly kialakulásában az öröklött hajlam mellett azonban igen nagy szerepe van a táplálkozásnak, a mozgásszegény életmódnak,a kultúrának és a környezet szokásainak is.

Az elhízás, végeredményben a táplálékfelvétel és az energia felhasználás közöttiegyensúly felbomlásának az eredménye.

A kövérség kóros állapot, ami minden életkorban odafigyelést, kezelést érdemel. A súlyfeleslegre úgy kell tekinteni, mint az egyik legkellemetlenebb betegségre.

Tény, hogy az elhízás számos betegség kiemelt kockázati tényezője, a túl sok zsír, túl sok édesség, túl sok stressz, mindehhez pedig kevés mozgás, ráadásul a gyermekkori helyzet alapozza meg a felnőttkori szív- és érrendszeri betegségeket, a magas vérnyomást, a cukorbetegséget és a hajlamot egyéb betegségekre.

Az elhízás nem csupán komoly fizikai veszélyeket, de szociális hátrányokat is rejt. Az elhízott gyerekek ugyanis nagyobb arányban vannak kitéve zaklatásnak, csúfolásnak, gyakori a kiközösítés, és ezek következtében, az alacsonyabb önértékelésük rosszabb teljesítményhez vezet az iskolában és a későbbi munkájuk során is.

Százötven éve folyik a harc, de még sincs biztos stratégia a pluszkilók legyőzésére.

Már csecsemőkorban fontos, hogy ne tápláljuk túl a csecsemőt, az anyatejes táplálás az, ami a legoptimálisabban tartalmazza a fejlődéshez szükséges zsírokat, fehérjéket, szénhidrátokat.

A serdülőkori elhízás a későbbi testsúlytól függetlenül is jelentősen befolyásolja a felnőttkori megbetegedéseket, előbbre hozza a mortalitást.

Mivel az elhízás oka, hogy naponta több kalóriát eszünk és iszunk meg, mint amennyit tevékenységeink során elégetünk, a megelőzés legegyszerűbb formája, ha „diétás megszorításokat” teszünk, és fokozzuk fizikai aktivitásunkat. – A diéta helyett azonban érdemes inkább az egészséges táplálkozásra fókuszálni, hisz ritkán vezet megoldáshoz, ha az étel mennyiségét csökkentjük, inkább változtassunk az ételek fajtáján és összeállításán. A gyerekek szívesebben hajlandóak megkóstolni az új ízeket, ha a szülők is örömmel teszik azt. A szülői étkezési szokások megváltoztatása nélkül sajnos nem, vagy csak részben működik a gyermek életmódváltása.

Bátran kijelenthetjük, hogy a gyerekkori elhízás kezelése a szülőknél kezdődik!

Az életmód, az étkezési szokások megváltoztatása, csak a családdal együtt sikerülhet, ha csak a gyermek étrendjét, napi tevékenységét akarjuk megváltoztatni, az bizony reménytelen kísérletet eredményez.



Amegváltozott életmód tehető felelőssé akkor, amikor a gyermek a túlzásba vitt számítógép, vagy tévé előtti ücsörögése közben, kontroll nélkül ropogtatja a chipset, a csokit, a sósmogyorót, nem beszélve a cukros üdítő mértéktelen fogyasztásáról sem.

Figyeljünk a rejtett kalóriákra! Sok gyerek nem a főétkezések alkalmával eszik túl sokat, inkább folytonosan nassol. Ha sikerül a chipseket, édességeket friss gyümölcsökre, zöldségekre, a cukros üdítőket pedig vízre cserélni, már nagy lépést tettünk az egészségesebb életmód, táplálkozás felé.

A mozgást sem szabad megspórolni. Sajnos, az iskolai testnevelésórák nem elegendőek és nem biztosítanak elég mozgási lehetőséget, ezért hasznos, ha a gyerekek már kis koruktól különböző sportágakat kipróbálhatnak. Legjobb, ha maguk a szülők is mozognak, így ez a példa lesz természetes a gyerekeknek is.

Megfontolandó tanácsok:

A család étkezzen és mozogjon együtt.

A televíziózás ajánlott mennyisége < 2h/nap 2 éves kor felett, 2 éves kor alatt semmi

Televíziózás közben nincs étkezés.

Az étrend alapja pedig a zöldség, gyümölcs, teljes kiőrlésű gabona, fehér hús, hal, szárnyas legyen.


Dr. Józsa Lajos szerző
Dr. Józsa Lajos

Általános és középiskolai tanulmányaim Kisvárdán fejeztem be 1972 évben. Felvételt a Debreceni Orv. Tud. Egyetemre 1976 –ban nyertem, az egyetemi diplomát 1982-ben vehettem át. 1986 -ban Csecsemő és gyermekgyógyászati szakvizsgát szereztem a Kenézi Kórház gyermekosztályán, 1987-ben Hajdúböszörményben körzeti gyermekorvosként kezdtem el a területi munkát. A gyermekorvosok csoportvezető főorvosává neveztek ki, majd Kollegiális vezetőnek választottak. 1993 évben a folyamatos gyermekellátás érdekében megszerveztem városunkban a hétvégi és ünnepnapi gyermekorvosi rendelést az ügyeleti ellátáson belül. A város Vöröskereszt Szervezetének a vezetőségében az alelnöki funkciót láttam el 2013-ig. 1993 évben felismerve az asztmás gyermekek magas számát városunkban tudományos vizsgálatokat végeztünk. A vizsgálatokat követően asztmás tábort szerveztem a Kenézy Kórház Gyermekosztályával együttműködve. 2003 évtől Önkormányzati támogatással bevezettem a város csecsemőkorú populációjának ingyenes Meningococcus meningitis megelőzését szolgáló védőoltást, melyet azóta minden évben sikerült folytatnunk. Gyermekgyógyász Szakfelügyelő Főorvosi kinevezésemet 1996. évben kaptam meg, 11 gyermekorvosi és 5 vegyes praxis szakfelügyeletét láttam el 2013. május végéig. 1997-ben Iskolaegészségtan és Ifjúságvédelem szakvizsgát tettem 2000 évben a DEOEC Családorvosi Tanszék: Mentora, oktató orvosa, oktató praxisa felkérést vállalhattam el. Jelenleg tutorként tevékenykedem ugyan azon feladatokkal. 2010 évben Lipidológus licence vizsgát tettem és jogot nyertem a Magyar Ateroszklerozis Társaság Lipidológus Orvosa – cím használatára. 2000. évben a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének (HGYE) Vezetőségi Tagjává választottak. 2011 évben a Magyar Gyermekorvos Társaság (MGYT) Vezetőségi Tagjává választottak. 2011 évben, az újonnan megalakuló Szakmai Kollégiumon belül a Gyermek Alapellátási Szakmai Kollégiumi Tanács Tagjává delegáltak. Tudományos tevékenységem során, szakmai kongresszusokon MGYT, MAOTE, CSAKOSZ, HGYE, MOTESZ, több ízben üléselnökként, rendszeres előadóként illetve poszter bemutatásával vettem részt. A Semmelweis Egyetem felkérésére tankönyv fejezetet írtam „a Gyermekkori Obezitás az Alapellátásban” címmel. Tudományos közleményeim akkreditált szakmai folyóiratokban – Medicus Universalis, Háziorvos Továbbképző Szemle, Magyar Alapellátási Archívum, Egészségtudomány, Allergológia és Klinikai Immunológia, - jelentek meg. A tudományos közleményeim, valamint az előadások, poszterek, száma meghaladja az 50 –et, főleg a serdülőkor gyakori problémáival, így az obezitás, az asztma-allergia, a rizikó magatartási formák, a hátrányos szociális helyzet, valamint a koraszülés témaköreivel és preventív lehetőségeivel és az ügyeleti – sürgősségi ellátás helyzetével kapcsolatban jelentek meg, illetve hangzottak el. Társadalmi és karitatív tevékenységem a város és a régió is elismeri, melynek eredményeként: 2003. évben a Magyar Vöröskereszt Országos Vezetősége: a Vöröskeresztes Munkáért kitüntetés Ezüst fokozatát adományozta. 2004. évben Hajdúböszörmény Város Önkormányzata: a gyermekgyógyászat terén végzett tevékenységem elismeréseként: a Hajdúböszörmény Lakosságáért emlékérmet adományozta. 2013 május 13-án a kiemelkedő vöröskeresztes tevékenységemért a Vöröskeresztes Tevékenységért kitüntetés Arany fokozatát vehettem át.