Bölcsőhalál

2014.1 Dr. Altorjai Péter

Bölcsőhalálnak – az angol irodalomban Sudden Infant Death Syndrome – nevezzük azt, amikor a típusosan 2-4 hónap közötti, addig egészségesnek tudott csecsemőt holtan találják ágyában. A halál okát definíció szerint utólagosan semmilyen vizsgálattal sem sikerül megállapítani. A halál utáni vizsgálatok – vérvételek, esetleges képalkotó illetve boncolásos, szövettani vizsgálatok – rohamos fejlődésével azonban elképzelhető, hogy előbb-utóbb olyan, a bölcsőhalált megjósolható módszer kerül kidolgozásra, amivel széles körben megelőzhető ez a kórkép. Addig is pedig a veszélyeztetett csecsemők – ikrek, koraszülöttek, családban van már meghalt SIDS-es csecsemő, stb. – gondos (légzés)megfigyelése javasolt.


Első irodalmi említése az Ótestamentumban, a Királyok Könyvében olvasható (Királyok I. könyve 3:21): „Mikor pedig hajnalban felkeltem, hogy megszoptassam az én fiamat: ímé, megholt; de reggel jól megnézegetvén, látám, hogy az nem az én fiam, a kit én szültem.”

Előfordulás

Jellemzően a nyugati-európai országokban 2-3 ezrelék közötti az előfordulása, az amerikai kontinensen élő négereknél vagy indiánoknál még gyakoribb, míg a keleti eredetű népek között ritkábbnak észleljük. Hazánkban 2-3 tíz ezrelék körül mozog gyakorisága, ami egy nemzetközi összehasonlításban jó adat. Megbízhatóságát tükrözi, hogy míg egyes, akár nyugati országokban is, bölcsőhalál esetén nem kötelező a boncolás, a magyar hatóság előírja azt. Az etnikai különbözőségek alapjai lehetnek a kulturális különbségek, de többen az anatómiai eltéréseket – pl. a garat alakját – is felelőssé teszik kialakulásában.

Bizonyos fokú genetikai hajlam mellett szólhatna, hogy egy családon belül halmozottan is előfordulhat, azonban ezt cáfolni látszik, hogy egy- és kétpetéjű ikrek esetében is azonos gyakoriságot észleltek.

Bár többnyire éjjel, alvás közben – a bölcsőben – következik be ez a szomorú esemény, ritkán előfordul éberen, nappali időszakban is. Többségében a téli hónapokban észlelhető.

A csecsemők – valamivel gyakrabban a fiúk (3:2)– definíció szerint megelőzően nem szenvedtek semmilyen anatómiai, biokémiai fejlődési rendellenességtől, fertőzéstől, szerzett kórképtől. Szakirodalmi adatok szerint az gyanított bölcsőhalálok hátterében pl. 15%-ban un. botulizmus észlelhető, egy olyan, baktérium által okozott fertőzés, ahol leszálló, petyhüdt bénulás alakul ki a kórokozó méreganyaga következtében. A korán teáztatott csecsemőknél, mézes ízesítés kapcsán alakulhat ki nagyobb számban, a méhekről bekerült méreganyagok miatt.

Gyakrabban alakul ki hirtelen csecsemőhalál túlöltöztetett, következményesen túlhevült testű csecsemőnél, rossz szociális körülmények között élőknél. Volt koraszülöttek, vagy időre, de kis születési súllyal születettek, volt gépi lélegeztetettek jobban érintettek. Összefüggést találtak az édesanya alacsonyabb iskolázottsága, fiatal kora, dohányzása és a bölcsőhalál gyakorisága között is.

Okok

Definíció szerint a bölcsőhalál oka ismeretlen, hajlamosító tényezők esetén azonban gyakrabban kell számolni vele.

A legtöbb szakértő az agyi struktúrák közül az un. agytörzsi hálózatos állomány fejletlen voltát tartja a legfontosabbnak a SIDS kialakulásában: itt található ugyanis az alvás-ébrenlét központja is többek között, mely a normál napi ciklus mellett az éberségi szintet is szabályozza. Utóbbi összetett ingerekre alakul ki, ilyenek lehetnek pl. átmeneti oxigénhiány, széndioxid-túlsúly. Az érett agy ezen jelzésekre alvás közben is ébresztéssel, ébredéssel reagál, mely a légzést – szívműködést szaporábbá teszi. Mindezek hiányában a légszomj fokozódik és bekövetkezik a bölcsőhalál.

Mások az ebben a korban többé-kevésbé élettani gastro-oesophagealis reflux szerepét emelik ki. Egyes csecsemők, akik a normálisnál többet buknak, gyakrabban náthásak, betegek lehetnek a savas gyomortartalom orrgaratba és tüdőbe való jutása miatt. Ez – akár egyszeri, akár többszöri alkalomról van szó – légzési akadályoztatottságot jelenthet.

Mivel többnyire a későéjszakai, kora hajnali órák érintettek, a SIDS kialakulásában szerepe lehet az ilyentájt normálisan is meglévő bolygóideg-hatás túlsúlynak, illetve a léghólyagocskák relatíve kisebb méretének. A bolygóideg hatásai közé tartozik a csökkent szív- és légzési frekvencia.

Tünetek

Mivel egészségesnek látszó csecsemőknél fordul elő, nincs típusos tünete a bölcsőhalálnak. A hajlamosító tényezőket azonban mindig figyelni – és szükség szerint kezelni – kell.

Diagnózis

A hirtelen csecsemőhalál diagnózis kórbonctani diagnózis, azaz a – haza gyakorlat szerint – boncolást követően mondható csak ki. Addig minden egyéb lehetőség – beleértve a veleszületett vagy szerzett anatómiai, biokémiai fejlődési rendellenességeket, csecsemőbántalmazást, stb. – nem zárható ki, míg az ellenkezője nem igazolható.

Az esetleges hajlamosító tényezők megléte gyermekorvosi vizsgálat kapcsán kell, hogy felvetődjék. Az un. polisomnographiás, azaz alváslabor kivizsgálás során, amennyiben gyakrabban látunk a regisztrátumon központi eredetű légzéskimaradást, nagyobb az esély SIDS kialakulására a fejletlenebb agytörzsi képletek miatt.

Terápia

A legtöbb esetben a magukra hagyott csecsemők képesek kissé mélyebben aludni, aggasztó benyomást keltve a szülőkben. Ilyenkor egy finom simogatás, az arcra vagy a nyitott szájba történő erőteljes befújás azonnal ébredést, légvétet és felsírást okozhat. A hát és a talpak finom és óvatos dörzsölésével hasonló hatást érhetünk el. A már kialakult halál esetén újraélesztési manővert kell végrehajtani, utalva a veszélyeztetett csecsemők szüleinek ERŐSEN javallt, légzésfigyelő készülék mellett elvégzendő tanfolyamra.

Bizonyos esetekben, orvosi javaslatra un. xantinszármazék gyógyszerek segíthetnek az alvás-ébrenlét illetve az ébresztési („arousal”) funkció javításában.

Megelőzés

A veszélyeztetett csecsemők bármilyen állapotváltozása esetén kórházi megfigyelés válhat indokolttá. A hirtelen csecsemőhalál otthon pedig úgy előzhető meg, ha a veszélyeztetett csecsemők légzésfigyelő párnán fekszenek kiságyukban. Fontos ezen monitorok érzékenységének pontos beállítása; a fals riasztás a szülők éjszakáit teheti tönkre, fölöslegesen riadalmat keltve, a túl érzéketlen működés pedig az érzékelés rovására megy. Mivel ezek a több tízezer forintos monitorok „csak” a légzés frekvenciáját, mélységét észlelik, nem képesek beavatkozásra. Ezért alapfokú újszülött- és csecsemő újraélesztési tanfolyam elvégzése nélkül ÉRTELMETLEN a használatuk. Sőt, a laikus módon, a riasztást követően felkapott és ijedtünkben megrázott, addig még esetlegesen mélyen alvó, egészséges csecsemő a rázástól akár agyvérzést is kaphat. Fontos megemlíteni az USA-ból, a 80-as évek végén indult „back to sleep” (alváskor hátra) kampányt, melynek következtében az Újvilági SIDS ráta több mint 50%-kal volt csökkenthető. Jelenleg is általános gyermekorvosi javaslat a hátra, vagy fél oldalra fektetés – utóbbi esetében az esetleges visszabukott táplálék sem kerül a légutakba.

Egyéb tudnivalók

Szülőknek tartott bölcsőhalál megelőzési oktatás több helyen is folyik – Budapesten többek közt a Madarász utcai és a Heim Pál Gyermekkórházakban. A veszélyeztetett csecsemők kivizsgálására a legtöbb kórház kivizsgálási protokollt dolgozott ki, mely a fülészeti, kardiológiai vizsgálat mellett mellkasröntgen, koponya-hasi ultrahang és laborvizsgálatok elvégzését jelenti egy rövid megfigyelés mellett.