Biztonságban a játszótéren

Mindannyian szeretünk játszótérre járni a kicsikkel, nagyokkal. Néhány egyszerű dologra kell csupán odafigyelnünk, hogy a a játékot ne ronthassa el baleset, vagy egyéb kellemetlenség.
Az első szempont a gyermek életkora. Gondoljunk csak bele, hogy a három éves gyermek mennyire más koordinációs, kognitív képességekkel, mozgásaktivitással rendelkezik, mint mondjuk egy hétéves. A hároméves gyermek feje pl. sokkal alacsonyabban van, illetve testtömegéhez képest nehezebb, mint idősebb társaié máris érthetőbb a fejsérülésekre való fogékonyságuk.
Tehát az öt éves kor alatti gyermekek más típusú játékokkal játszanak, mint az idősebbek ezért el kell különíteni a két csoportot.
A játszótéren a legkülönbözőbb anyagú forgó, csúszó, néha furcsa formájú játékokkal találkozunk. Győződjünk meg róla, hogy a homok, a fajátékok, a műanyag szerkezetek, tornaelemek felszíne, mélysége, stabilitása megfelelő, illetve karban vannak tartva. Ne feledjük el, hogy a fejjel aszfaltra esés már pár tíz cm-ről jelentősebb gondot okozhat. Amúgy fa és fa nem egyforma. Csak a kemény, minden időjárást elviselni képes fától várhatjuk, hogy ne legyen szálkás. Időnként tapintsuk át a felületet, hogy sima-e. A fémrészeknél vegyük figyelembe, hogy nyáron rendkívül felforrósodhatnak. Oda kell figyelnünk a berendezések állapotára, főleg a laza, mobilis csatlakozóknál, a rozsdás illeszkedéseknél. Ellenőrizzük, nem csúszik-e szét, illetve azt is, nincs-e kiálló, a gyermek ruhájába beleakadó alkatrész. Ha ilyeneket közterületen észlelünk, jelezzük az illetékes szervnek.
Kevés egyszerűbb dolog létezik, mint a hinta – mégis sokszor baleset forrása az egyébként vidám játék.
Figyeljünk oda, hogy az ülőkén a gyermek mindig középen foglaljon helyet, mindkét oldalt kapaszkodjon! Ne engedjük meg, hogy ketten üljenek egy hintába. Tanítsuk meg a gyermekünket, hogy soha ne menjen illetve álljon a hinta elé és mögé, ha éppen ül bent valaki. Kerüljük a az akasztójuk magasságán túllendülő eszközöket.
Másik vidám jéták a csúszda. Erre mindig a létrán menjenek fel a gyermekek, ne a csúszó felületen. Ne engedjünk a létrára egyszerre több gyermeket, s kerüljék a lökdösődést is. Tanítsuk meg a kicsiket, hogy amint leértek a csúszda aljára, azonnal keljenek fel, s szálljanak ki a csúszdából. Ne engedjük meg a gyermekeknek, hogy testmagasságuknál nagyobb tárgyakra (pl. mászófal) felmászhassanak, csak kizárólag felügyelet mellett. Három éves kor alatti gyermek koordinációs készsége elégtelen, így a hintát nem szabad erőltetni.
Egyre kedveltebb jéták a trampolin is. Ám ennek szabálytalan használatokar (pl. több gyermek egyszerre ugrál, bukfencezik benne) sokféle sérülés előfordulhat:csonttörés, fejsérülés, nyakde akár gerincsérülés illetve zúzódások. A védőháló, illetve szülői felügyelet elengedhetetlen e sérülések megelőzéséhez.
S még valami. Sokszor érkeznek szülők a rendelőbe azzal a panasszal, hogy a gyermek valamit megevett a játszótéren. Étellel a szájában semmilyen játékra ne engedjük fel! Másik fontos szabály, hogy semmilyen bogyóról ne egyen semmit, mégha színes sem. Illetve soha ne vegyen fel a földről semmit, illetve ne vegyen a szájába földről származó tárgyakat (ez magokkal, bogyókkal, de még állati maradványokkal is előfordul néha).
Ha a fentieket megszívleljük, igazán sok örömteli órát tölthet el a család az újabban valóban egyre szebb és kreatívabb játszótereken.

Dr. Pátri László

Dr. Pátri László bemutatkozása

házi gyermekorvos, szakfelügyelő főorvos. Pécsett, az Uránvárosban dolgozom házi gyermekorvosként. A PTE mentoraként veszek részt orvostanhallgatók, illetve rezidensek oktatásában, vizsgáztatásában. Az egyetemen német hallgatók kommunikáció tantárgyánál gyakorlatvezető vagyok. A Házi Gyermekorvosok Egyesülete alelnökeként tevékenykedem a küldöttek bizalmából. Szívesen írok, praxisom honlapja 2013-ban lesz ötödik esztendős. Feleségem szintén orvos, három életrevaló gyermekem van.