Babaitató

2016.1 Dr. Bíró Liliána csecsemő, folyadék

Szoptatásbarát folyadékpótlás, de hogyan?
Egy egészséges, igény szerint szoptatott babának nincs szüksége semmi egyéb folyadékra az anyatejen kívül, egészen hat hónapos koráig. Előfordulhat azonban, hogy megbetegszik vagy, hogy koraszülöttként, esetleg valamilyen fejlődési rendellenességgel jön világra. Ilyen esetekben a babáknak pótlásra lehet szükségük. A WHO ajánlása szerint ez elsősorban az édesanya lefejt teje kell, hogy legyen, másodsorban donor női tej és csak harmadsorban tápszer. A mennyiségeket mindig szakember szabja meg!


Az is fontos, hogy a baba milyen módon kapja a pótlást. Ha cumisüveget választunk, fennáll a veszélye, hogy a baba később nem fogadja el az anyukája mellét, mert a cumi megzavarhatja. Több szoptatásbarát módja is létezik a pótlásnak, amelyekkel csökken ennek eshetősége. Ilyen például a pohár. Könnyű tisztíthatósága, egyszerű használata tette elterjedtté. Néhány trükköt azonban érdemes figyelembe venni vele kapcsolatban. Vastag falú üvegpohár vagy speciálisan kiképzett itatópohár (pl. svéd itató,) a legalkalmasabb. Mindig ellenőrizzük használat előtt, nincs-e az üvegpohár száján sérülés (mosogatáskor könnyen megkoccanhat!), ami a baba ajkait felsértheti. Fontos, hogy a babát etetés közben minél függőlegesebb helyzetben, stabilan megtámasztva tartsuk. Szánjunk időt az etetésre! A folyadékszint a pohárban éppen csak érje a baba ajkait, a folyadékot ne öntsük, inkább hagyjuk, hogy ő szopogassa, lefetyelje ki belőle! Folyamatosan figyeljünk a légzésére, stresszjeleire, szükség esetén iktassunk be rövid pihenőt! Használatához szükséges némi gyakorlat.

Az első napokban a leghasznosabb pótlási eszköz a kanál. Fém evőkanalat vagy úgynevezett gyógyszeradagoló kanalat (ami mércézett tartállyal rendelkezik) használhatunk. A kis mennyiségű kolosztrum kínálására, illetve aluszékony babák ébresztésére ez válik be leginkább. Egyszerre körülbelül fél milliliter tejet adjunk a babának, ez egy újszülött-kortynak felel meg. A kevéske mennyiség miatt ritkább a félrenyelés és a melléfolyás mint a pohárnál. Általában a babák és a mamák is jól boldogulnak vele. A kanállal etetés viszont fárasztó és időigényes, ezért elsősorban akkor használjuk, ha előreláthatólag csak rövid távon lesz rá szükség!

Kevésbé ismert módszer az ujjetetés. Arról van szó, hogy a baba úgy jut a folyadékhoz, hogy közben az ujjunkat szopja. Ehhez egy úgynevezett táplálószondára és egy fecskendőre van szükség. A folyadékkal telt fecskendőt a szondára csatlakoztatjuk, majd a szonda végét az ujjunk tenyér felőli oldalára rögzítjük úgy, hogy a vége ne érjen túl a ujjbegyünkön. Ezután könnyű a dolgunk: az ujjunkat (ujjbeggyel felfelé) óvatosan a baba szájába dugjuk. Nem kell túl mélyen, általában a második ujjpercig elég. Figyeljük a babát, látni fogjuk rajta, ha kellemetlenséget érezne amiatt, hogy túl mélyre nyúltunk a szájába. Ha vákuumot képez és szopni kezd, lassan lehet nyomni a fecskendőt. Ez a módszer azért nagyon hasznos, mert a babánk megvan a szopásélménye, az anyukája (vagy aki eteti) bőrének érzete van a szájában műanyag érzete helyett. A mama pedig aktív részesévé válhat az etetésnek, folyamatosan figyeli a babáját, válaszkészen tudja táplálni. Sok hasznos videót lehet a világhálón találni segítségképpen („finger feeding”). Természetesen alapfeltétel a rövid, lakkmentes köröm, emellett nagyon alapos szappanos kézmosás és körömkefe is ajánlott.

Utolsóként bemutatnám az SNS-t (Supplemental Nursing System). A magyarosított neve, „szoptanít” kicsit félrevezető, mert csak olyan babáknál használható eredményesen, akik már képesek mellre tapadni és szopni. A mellen pótlás eszköze. Egy tartályból, egy szelepes részből és egy mellbimbóhoz ragasztható szondából áll. Ha a baba ügyesen mellre tapad és megfelelő szívóerőt fejt ki, a folyadék a szondán keresztül megindul a szájába. Tehát úgy jut a plusz folyadékhoz, hogy közben gyakorolja a szopást. Ez az egyetlen olyan eszköz, ami tejszaporító hatású, mert használata közben az anyatej is ürül, a mellet inger éri, ami biztosítja a további tejtermelődést. Hátránya a magas árfekvés, a viszonylag bonyolult használat és nehézkes tisztíthatóság. De vannak helyzetek, amikor érdemes megfontolni, például koraszülött vagy örökbe fogadott babák esetén.

Egyre több és több szoptatásbarát etetőeszköz kerül a piacra. A fenti felsorolás csak egy része a színes palettának. Egy adott baba-mama páros a számára legmegfelelőbbet mindig a saját igényei alapján tudja kiválasztani. Ha bizonytalanok, bátran kérjék ki IBCLC szoptatási szaktanácsadó segítségét!


Dr. Bíró Liliána szerző
Dr. Bíró Liliána

Gyermekgyógyász központi gyakornok vagyok a Debreceni Egyetem Klinikai Központjának Gyermekklinikáján. PhD hallgatóként neonatológiai témában végzek tudományos kutatásokat. A rezidensévek után két kisgyermek boldog édesanyja lettem. A velük szerzett tapasztalatok vezettek arra az útra, hogy szakmailag is elkezdjek a szoptatással foglalkozni. A Szoptatásért Magyar Egyesület 40 órás tanfolyama után a Semmelweis Egyetem levelező képzésére jelentkeztem, ahol most is tanulok. 2016 őszén IBCLC nemzetközi laktációs szaktanácsadó vizsgát tettem. Írásaimban az itt megszerzett tudást szeretném megosztani valamennyi kedves érdeklődővel.