Ajánlott védőoltások

A leggyakrabban előforduló és/vagy nagyon súlyos következményekkel járó fertőző megbetegedések ellen a legtöbb fejlett országban kötelező jelleggel oltják a lakosságot. Ilyen többek között a gyermekbénulás, torokgyík, tetanusz vagy szamárköhögés elleni vakcina. Számos más, ritkább megbetegedés ellen vagy olyan betegség esetén, amely csak bizonyos országokban fordul elő, specifikus helyzethez, időponthoz, munkakörhöz kötött, esetleg kevésbé fenyegető, ajánlott, választható védőoltások állnak rendelkezésre. Ezen kívül néhány gyakori, súlyos fertőzés ellen még nem sikerült hatásos vakcinát előállítani, de bíztató próbálkozások már vannak.

Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül néhány fontosabb, hazánkban is hozzáférhető védőoltásról szólunk.

Influenza

Az influenza elleni védőoltásról az utóbbi hónapokban rengeteg szó esett. A szokásos, szezonális influenza elleni védőoltás három, a WHO által minden évben újra meghatározott influenza vírus ellen készül.  A hazai előállítású vakcina elölt teljes vírust tartalmaz, amelyhez az immunválasz fokozása érdekében adjuvánst adnak. Kapható azonban hazánkban a vírus egyes komponensei ellen előállított un. „split” vírus vakcina is, ezt többek között a kisgyermekek oltására használják. Influenza elleni élő gyengített vírust tartalmazó vakcina is létezik, ilyet az Egyesült Államokban használnak kiterjedtebben, de csak egészséges 2-49 éves kor közötti emberek számára ajánlott. Az influenza elleni vakcinákat már évtizedek óta használják, nemcsak felnőttekben, hanem gyermekekben is. Hatásossága nagyban függ az oltottak korától és immunkompetenciájától, és attól, hogy a készítményben levő törzs antigén szerkezete mennyiben hasonlít a lakosság körében éppen akkor keringő törzsekéhez. Mindezt előrebocsátva elmondható, hogy a szezonális influenza elleni védőoltás hatásossága a 65 év alattiakban 70-90%, az egészséges idősekben 30-40%, gyermekekben pedig 60-80%. Miután Európában elölt vírust vagy annak részeit használják a trivalens vakcinákban, influenzás megbetegedést nem okoznak.
Ebben az évben egy új influenza vírus, a H1N1 vírus jelent meg, amely genetikájában és antigenitásában különbözik az eddigi H1N1 vírusoktól. Az emberek nagy része még nem találkozott ezzel a vírussal, ezért fogékony a fertőzésre, és így világméretű járvány – pandémia – alakult ki. A járvány megakadályozására számos cég fejlesztett ki védőoltást. A hazai gyártású, elölt, teljes vírust tartalmazó adjuvált vakcina nagyon hatékony, és mellékhatásait tekintve igen biztonságot.
Az influenza elleni elölt vírust tartalmazó (szezonális és új influenza) védőoltásokat 6 hónapos kor felett mindenki megkaphatja, és különösen ajánlott a krónikus betegségben szenvedők, valamint a gyermekek oltása. Egy specifikusan az új influenza által veszélyeztetett csoport a terhesek, akiknek feltétlenül ajánlott az új influenza elleni védőoltás. A lakosság egy része számára a védőoltások ingyen állnak rendelkezésre, másik részük csak térítés ellenében juthat hozzá.

Pneumococcus

Streptococcus pneumoniae által okozott megbetegedések világszerte komoly közegészségügyi kihívást jelentenek. E baktériumnak számos törzse, szeropípusa ismert, de súlyos betegséget közülük csak néhány okoz. Az általuk okozott tüdőgyulladás, meningitisz vagy bakteriémia mellett a Pneumococcus okozta középfülgyulladás, melléküreg gyulladás és bronchitis emberek millióit betegíti meg évente. A Streptococcus pneumoniae poliszaharid tokja ellen kialakuló antitestek szerotípus specifikus védelmet nyújtanak. Hazánkban a két éven aluliak ingyen jutnak a védőoltáshoz, de ajánlott az idősebb gyermekek, a krónikus betegek, és főleg a 65 év felettiek oltása is, még ha ezért fizetni is kell. A pneumococcus vakcinák inaktivált vakcinák, az életkor szerint kötelező oltásokhoz külön előírt idő intervallum nélkül, tetszőlegesen illeszthetők. 1 éven aluliak esetén három, e felett általában csak 1 oltás szükséges.

Meningococcus

Neisseria meningitidis nevű baktériumnak a Pneumococcushoz hasonlóan több szerotípusa van, amelyek közül földrajzi elhelyezkedés szerint más és más (hazánkban leginkább a B és C típus) okoz gennyes agyhártyagyulladást. A betegség cseppfertőzéssel terjed, és néhány esetben nem agyhártyagyulladást, hanem sokszor órák alatt halálhoz vezető meningococcaemiát, szepszist okoz. A betegség halálozása az antibiotikus kezelés ellenére is 10% körül van, és a túlélők mintegy 20%-ban maradandó idegrendszeri károsodásokat okoz. A hazánkban jelenleg hozzáférhető vakcina a meningococcus A és C és még két másik típus által okozott megbetegedés ellen véd, kétféle, konjugált és nem konjugált formában is hozzáférhető. A vakcina a meningococcus tok antigénjét tartalmazza, tőle betegséget kapni nem lehet. A nem konjugált védőoltást két éven felülieknek javasolják, és elsősorban gyermekeknek, közösségben élő fiataloknak, és valamilyen okból csökkent immunitással rendelkezők számára ajánlják. A konjugált vakcina már 2 hónapos kortól adható, amely azért fontos, mert a legtöbb megbetegedés 1 éves kor alatt fordul elő. Náluk kétszeri adás szükséges az alapimmunizáláshoz, míg idősebb korban egyszeri oltás is elegendő. A vakcinák nem adnak élethossziglani védelmet, 5-10 év eltelte után nem számíthatunk védettségre. Csak térítés ellenében kapható.
Örömhír, hogy a hazánkban leggyakrabban megbetegedést okozó, a Meningococcus B típusa elleni vakcina már a kipróbálás stádiumában van, és remélhetőleg nemsokára hozzáférhető lesz.

Kullancs okozta agyhártyagyulladás

A kullancs nemcsak a Lyme kórt okozó ágenst hanem többek között egy bizonyos agyhártyagyulladás vírusát is hordozhatja. Szerencsére, míg a Lyme betegség kórokozója az egyes régiókban a kullancsok csaknem mindegyikében megtalálható, az encephalitis vírusát csak minden ezredik, tízezredik hordozza. Bár a betegség kezelésére nincsenek specifikus gyógyszerek, tüneti terápia mellett a halálozás csak 1-2%. A megbetegedettek 10%-ában azonban maradandó bénulás alakul ki, és sokan panaszkodnak a gyógyulás után szellemi, fizikai teljesítményük romlásáról. A kullancs encephalitis ellen védőoltással rendelkezünk, amely bizonyos munkakörökben dolgozók számára kötelezően és ingyenesen áll rendelkezésre, a többiek pedig megvehetik. Az alapimmunizálást két éves kor után érdemes elkezdeni, hiszen ettől az életkortól kezdődően fordulhat elő kullancscsípés. Az első oltást 1-3 hónap és 5-12 hónap elteltével követi a második illetve a harmadik, majd 3 év után megerősítő oltás adandó. Az oltást a továbbiakban 3 évente érdemes ismételni.

Humán papilloma vírus (HPV)

Ebből a vírusból több mint 100 különböző fajta létezik, de komolyabb emberi megbetegedést csak néhány magas rizikójú törzs okoz. Szexuális úton terjed, és a nők mintegy 80%-a valamikor élete folyamán valamikor fertőzésen esik át. A fertőzések nagy része nem vagy alig okoz tüneteket és spontán gyógyul. Egy kisebb részük genitális szemölcsök megjelenésével jár, kis részben (kb. 10%) azonban a fertőzés krónikussá válik, és ebből később méhnyak rák, vagy a férfi és női nemi szervek más rosszindulatú daganata alakulhat ki. Az un. rekombináns HPV elleni vakcina a négy legveszélyesebb törzs tisztított fehérjéit tartalmazza és a szexuális élet megkezdése előtt álló, 9-15 éves lányok számára javasolt elsősorban. Három injekció szükséges, melyet fél év alatt kell beadni. Természetesen későbbi életkorban, kb. 30 éves korig is alkalmazható, ennél idősebbekben már nincs sok értelme, mert a HPV fertőzések nagy része addigra már megtörtént. Tekintettel arra, hogy a vakcina csak négy törzs ellen nyújt védelmet, és egyelőre csak az ismert, hogy 5 évig véd biztosan, a rendszeres méhnyak rákszűrést nem helyettesítheti. Bár a védőoltás igen drága, de preventív jelentősége rendkívüli, hiszen a nők második leggyakoribb rosszindulatú betegsége jórészt megelőzhető vele.

Rotavírus

A többféle rotavírus törzs főleg csecsemőkben, kisgyermekekben okoz lázzal, hányással, vizes hasmenéssel járó megbetegedést. A vakcina bevezetése előtt az Egyesült Államokban évi fél millió orvos látogatás és több mint 60 000 kórházi felvétel oka a rotavírus fertőzés volt. A vakcina rutinszerű alkalmazásával a fejlődő világban évi fél millió gyermek halála lenne elkerülhető, hiszen a magas csecsemőhalandóságért ezekben az országokban a rotavírus fertőzés nagyban felelős. Bár hazánkban a rotavírus okozta halál nem igen fordul elő, de súlyos kiszáradás miatti kórházi felvétel annál inkább.
Az első rotavírus elleni vakcinát hamar ki kellett vonni a forgalomból súlyos mellékhatása (bélelzáródás) miatt, de az ezt követően kifejlesztett – ilyen mellékhatással nem rendelkező – két új védőoltás nagy sikernek bizonyult. A vakcinák élő, gyengített vírust tartalmaznak, melyek szájon át adhatók. A védőoltást a készítménytől függően 2, ill. 3 alkalommal 2 hónapos időközzel kell adni, és az első dózis már 6 hetes korban adható. A teljes immunizálás után a védettség csaknem 100 %-os. Az oltás térítésköteles.

Bárányhimlő

Bár a bárányhimlő (varicella) általában enyhe lefolyású, csecsemőkben, immunhiányos állapotban életveszélyes lehet. Cseppfertőzéssel terjed és nagyon ragályos, felnőtt korára csaknem mindenki átesik rajta. A vírus a bárányhimlőt követően megbújik a szervezetben, és a felnőttek egy részében herpes zooster, vagyis övsömör képében aktiválódik. A védőoltás élő, gyengített vírust tartalmaz, ezért terheseknek és csökkent immunitású egyéneknek nem adható. A védőoltás 1 éven felüli gyermekeknek, és varicellán nem átesett felnőtteknek ajánlott. Két oltás szükséges, 4-8 hetes időközzel. Térítésköteles.
Az utóbbi években övsömör elleni védőoltás is hozzáférhető, ezt a 65 éven felüli, varicellán átesett felnőtteknek ajánlják.

A fentieken kívül még számos védőoltás létezik. Ilyen pl. a munkakörhöz kötött veszettség elleni oltás, a fertőzött területre utazók sárgaláz és kolera elleni oltása, vagy pl. a hastífusz vagy fertőző májgyulladás (Hepatitis A) elleni oltás. A gyógyszergyárak olyan betegségek elleni oltások kifejlesztésén is fáradoznak, mint a malária vagy a HIV. Ezek mindegyike már a kipróbálás stádiumában van, és ha sikeresek, emberek millióinak életét menthetik meg.  Egy másik területe a vakcina készítésnek a bioterrorizmus elleni felkészülés, ennek keretében került sor pl. az antrax (lépfene) elleni védőoltás kifejlesztésére és a földünkön már természetes módon nem előforduló himlő elleni vakcinák újbóli előállítására gyártására. Új és igen ígéretes területe a védőoltások fejlesztésének a különböző daganat ellenes oltások, melyek lényege, hogy a szervezet immunvédekezését serkentve segítik a rosszindulatú daganat elleni küzdelmet