A mindennapos testnevelésről

Kedves Szülők!

 Gyermekeinket ma minden eddiginél jobban veszélyezteti a mozgásszegény, ülő életmód. A ma gyermeke részére még a szórakozást is a képernyő előtt ülés jelenti! Pedig már 1930-ban megkongatta a vészharangot Szent-Györgyi Albert, a zseniális Nobel-díjas tudós, a C-vitamin felfedezője: ő már akkor követelte a mindennapi testnevelést. Azóta is sokat küzdöttünk érte orvosok, hiszen a mindennapi testnevelés által nemcsak eredményesebbek, jobb tanulók lesznek a gyermekek, hanem emellett még egészségesebbek is. A mindennapi testnevelés védi őket a mai kor szinte mindegyik nem-fertőző népbetegségétől (a szív-érrendszeri betegségektől, többféle daganatos betegségtől, a lelki zavaroktól, a gerinc porckopásos betegségeitől, a csontok mészhiányától, az elhízástól, az anyagcsere-betegségektől, a cukorbetegségtől). Ahhoz, hogy ez a sok szép hatás valóra is váljon, a mindennapi testnevelésnek nagyon jól kell működnie, vagyis többféle speciális új elemmel kell gazdagodnia az eddigi szokásos testneveléshez képest. Ezért az illetékes orvosi szakmai társaságokkal megfogalmaztuk a mindennapi testnevelés iránti orvosi elvárásokat és 2012. július 19-én elküldtük az oktatásért felelős államtitkárnak és miniszternek, és most még a kedves Szülőket is szeretnénk megnyerni az ügynek.

Nagy szükség volna a kedves Szülők otthoni támogató hozzáállására, hogy csemetéiket a mindennapi testnevelésben történő részvételre serkentsék, az adódó nehézségek leküzdésében segítsék, fölösleges felmentések szerzésében ne legyenek partnerek.

Alább felsoroljuk a legfontosabb orvosi elvárásokat, hogy a kedves Szülők jobban megérezhessék, mennyire kívánatos gyermeküknek a mindennapi testnevelésben történő részvétel.

 Orvosi elvárások a mindennapi testnevelés iránt:

 1. A mindennapos tanórai testnevelésben minden tanulónak részt is kell vennie, másképp nem tud hatni rá – vagyis a fölösleges felmentéseket kerülni kell. Az iskoláknak a tárgyi nehézségek ellenére meg kell tartaniuk a mindennapi testnevelés órákat, mert nemcsak tornateremben lehet értékes testnevelést végezni. A tartásjavításhoz, a relaxációhoz és a néptánchoz nem szükséges tornaterem, és lehet a szabadban sokféle hasznos mozgásformát csinálni (pl. számháború, népi sportjátékok, séta gyors gyaloglással, télen hógolyózás, stb.).

2. Minden testnevelési órán meg kell történnie a kellő szív- és érrendszeri, valamint légzőszervi terhelésnek (kipirulás, izzadás, lihegés a jele).

3. Minden testnevelési órán minden tanulóval gimnasztikát is végezni kell, melynek része a speciális tartásjavító mozgásanyag, valamint a láb izmainak erősítése és a helyes légzéstechnika kialakítása is. (A speciális tartásjavító mozgásanyag nem változik az életkorral és egyik életkorban sem pótolható mással, legfeljebb kiegészíthető egyéb játékos vagy változatos gyakorlatokkal.) A testnevelés egészében figyelembe kell venni a gerinc- és ízületvédelem szabályait.

4. A testnevelési órákon relaxációt is végezni kell minden tanulóval (ennek módszere az 1-4 évfolyamon különbözik a többi évfolyamon alkalmazandótól). Ez egyrészt igen kellemes, másrészt a gyerekek stressz-oldását segíti.

5. Mind a speciális tartásjavítás, mind a relaxáció az izomtudat, testtudat kialakítását igényli, ami egyúttal a testnevelés általános testi-lelki egészséghatásait is felerősíti. Ezért a testnevelőknek az izomérzések tudatosítására, s ezeknek szóbeli kifejeztetésére is nagy hangsúlyt kell helyezniük.

6. A testnevelőknek át kell adniuk azt a tudást is, hogy a mozgás miként áll folyamatos kapcsolatban az egészséges lelki működéssel és a tanulási képességek fejlődésével.

7. A mindennapos tanórai testnevelés részét képezheti a tánctanítás is, amennyiben ehhez a szükséges személyi feltételek megteremthetők. Számos, lelki egészséget elősegítő és kapcsolati mintát nyújtó kitűnő hatása miatt az 1-4. osztályban a néptánc, 5-12. évfolyamon a nép- és társastánc részesítendő előnyben az egyéb táncfajtákkal szemben.

8. A mindennapos tanórai testnevelés részeként, az élményszerzés központba helyezésével, a mozgás megszerettetésével olyan sportok tanítása is szükséges, melyeket a tanulók akár egész életükben is könnyen folytathatnak (ún. életmód-sportok). Az iskolák a helyi adottságok és lehetőségek figyelembe vételével választhatják ki ezen sport-fajtákat.

9. Minden testnevelési órának a fegyelmezett munka, valamint a játék örömét és sikerélményét kell nyújtania minden, még az átlagostól eltérő testi adottságú tanulónak is. Ehhez olyan pedagógiai-pszichológiai módszereket kell alkalmazni, melyek az osztály minden tanulója számára a neki megfelelő mozgás-feladatokat adják; valamint olyan munka- és játékhelyzeteket kell teremteni, melyek minden tanuló részére az elvégzett munka ill. játék sikerélményét és örömét nyújtják.

10. A testnevelés órán a testnevelőnek egyedülálló lehetősége van arra, hogy a tanulókkal saját élményeik útján megértesse a testnevelés órán történtek hatását a szervezetükre, testük és lelkük egészséges fejlődésére, ezért a testnevelés órának az egészségtan (egészségfejlesztési ismeretek) hatékony, azaz bensővé válást eredményező oktatását is elő kell segítenie. Ennek részeként kiemelten fontos a személyi higiéne, a testmozgás utáni zuhanyozás vagy egyéb tisztálkodás és a folyadékpótlás gyakorlati alkalmazása.

11. A testnevelés értékelésének olyan módon kell történnie, hogy az a tanulókat a részvételre serkentse, vagyis minden tanulót elsősorban a saját adottságai és eddig elért saját eredményei alapján kell értékelni.

12. Fontos, hogy a tanulók megismerjék a magyar sport történetét, a kiváló sportemberek életútja motiválhatja a tanulókat az iskolán kívüli sportág választásában.

13. A köznevelést fenntartó állam feladatai közé tartozik a mindennapos tanórai testnevelés esetlegesen hiányzó tárgyi feltételeinek biztosítása. A kormányzat ezirányú törekvéseivel egyetértünk. Mivel a tárgyi feltételek javítása csak fokozatosan tud megtörténni, így előfordulhat, hogy az iskola tornaterem-ellátottsága jelenleg esetleg nem elegendő. Ilyen esetekben az iskola tantestülete és testnevelő pedagógusai saját kreativitásukat segítségül híva közösen alakítsák ki az iskola helyzetében elfogadható megoldásokat a mindennapi tanórai testnevelés kivitelezésére. A tökéletes helyszín hiányánál nagyobb baj a mindennapos testnevelési óra hiánya.

Budapest, 2013. október 24.