A borostyánnyakláncról

2014.1 Dr. Pető Gabriella

Sokan használják a borostyánláncot a szorongás és a (fogzási) fájdalom csökkentésére. De mi igaz mindabból, amit a kereskedők állítanak? Hogyan kellene hatnia? Mik a veszélyei, mit titkolnak el? Az alábbiakban ezekre kap választ – célunk a teljes körű tájékoztatás. Állítás: Napjainkban két különböző magyarázat terjedt el arról, hogy miért van nyugtató hatása a borostyán viselésének fogzó gyermekeknél. Az egyik azt mondja, hogy a bőrrelérintkezve a testhő hatására illóolajok szabadulnak fel a borostyánból, melyek a bőrön keresztül felszívódva a véráramba jutnak. Tények: A borostyánkő, másnéven szukcinit a szerves ásványok közé tartozó féldrágakő, amely fenyőfélék megkövesedett gyantájából áll.


Gyakran tartalmaz zárványként ősi rovarokat, egyéb kisebb élőlényeket. Az ókorban kedvelt ékkő volt, a római nők előszeretettel viselték, mivel hitték, segít egészségük megőrzésében. Megbecsültségéhez az is hozzájárult, hogy egészen a 19. századig nem bányászták, pusztán a tenger hullámai által partra vetett borostyánkő került a kereskedelembe. Ma már szintetikus módon, laboratóriumokban, vegyszerekből könnyedén előállítható a „borostyán” – még a borostyánnyakláncot áruló oldalak is elismerik, hogy a napjainkban kapható nyakláncok többsége egyszerű hamisítvány, azaz műborostyán.

Persze azt bizonygatják, hogy az ő nyakláncuk nem ilyen, az a Balti-tengerről származik és évezredek alatt megkeményedett növényi gyanta, azaz valódi borostyán. Akinek van egy kis üzleti érzéke, sejtheti, melyik verzió a valószínűbb…

Visszatérve a természetes borostyánhoz, annak összetevői között megtalálható a borostyánkősav. Illóolaj azonban egyáltalán nincs benne. Egyébként ha lenne is benne: nem ismerünk olyan illóolajat, amely a bőrön keresztül felszívódna képes lenne csökkenteni egy másik testrész fájdalmát. A fenti állítás tehát állítás.

A másik nézet azon tudományos felfedezésekre alapul, amelyek azt mutatják, hogy a borostyánnak elekromágneses aktivitása van és jelentős mennyiségű organikus, tisztán természetes energiát termel.

Tények: A borostyán dörzsölés hatására valóban elektromos lesz – ezt a tulajdonságát az ókori görögök is felismerték. Egyébként több műanyag rendelkezik hasonló tulajdonsággal, ezért pattog a műszálas ruha, ha levesszük, és ezért áll égnek a frissen mosott, műanyag fésűvel fésült hajunk. Az a fenti állítás, amely szerint a borostyán organikus energiát termel, természettudományos nonszensz. Az állítás tehát hamis.

Állítás: „A Balti Borostyán 3-8% borostyánkősavat – egy tudományosan vizsgált gyógyászati alkotóelemet – tartalmaz, melyet a kortárs orvoslásban is használnak. A Nobel-díjas Robert Koch (1886) bebizonyította, hogy a borostyánkősavnak nagyon 2 pozitív hatása van az emberi testre. Az 1930-as, ’40-es években európai biokémikusok felfedezték, hogy a borostyánkősav egy aminosav, mely a test minden sejtjében termelődik, mely képes az aerob légzésre, és részt vesz a ciromsav- vagy Krebs-ciklusban. Így alakulnak át a szénhidrátok, a zsírok és a fehérjék energiává.”

Tények: A fenti szöveg az arra hajlamosak megtévesztésére alkalmas áltudományos halandzsa. A nyilvánvaló tévedéseken túl (pl. a borostyánkősav NEM aminosav) az ilyen szövegekre jellemző “trükk”, hogy híres, lehetőleg Nobel-díjas tudósokra hivatkoznak – minden alap nélkül. Azt ugyanis nem feltétlenül tudja mindenki, hogy Robert Koch Nobel-díjának semmi köze nem volt a borostyánkősavhoz (a tüdőbajjal kapcsolatos kutatásaiért kapta), sőt, az sem igaz, hogy Koch a borostyánkősav emberi szervezetre kifejtett pozitív hatását bizonyította volna. A valóság az, hogy Koch a borostyánkősav emberi szervezeten belüli képződését tanulmányozta. A borostyánkősav az emberi sejtek anyagcseréjében részt vevő, a citromsavciklusban képződő fontos vegyület, ebből azonban nem az következik, hogy szükséges lenne kiskanállal fogyasztanunk, a bőrünkre kennünk vagy akár nyaklánc formájában adagolnunk – ennek semmi haszna és semmi értelme nincs, a fogzási fájdalommal meg végképp nem hozható összefüggésbe.

A borostyánkövet propagáló oldalakon gyakran megtalálható hivatkozás szerint a hatásban szerepe lehet a borostyánkősav állatokon megfigyelt nyugtató, szorongásoldó (de nem fájdalomcsillapító!) aktivitásának. Valóban ismert egy egereken elvégzett vizsgálat, azonban ennek eredményeinek értékeléséhez érdemes segítségül hívni a józan paraszti eszet. A vizsgálatban az állatok 3-6 mg/testsúlykilogrammos egyszeri dózisban kaptak naponta borostyánkősavat, ami egy 10 kg tömegű csecsemő esetén napi 30-60 mg-os dózist jelent. A nyaklánc tömege tehát kb. ennyivel kellene csökkenjen naponta, hogy a csecsemő fogzással összefüggő szorongása (tehát nem a fájdalma!) csökkenjen! Aki elhiszi, hogy a szorongás csökkenése a fent bemutatott módon kialakul, annak javaslom, hogy rendszeresen méregesse a nyaklánc tömegét, és feltétlenül értesítsen engem, ha csökkenést tapasztal és a nyaklánc „elfogy”, csak a madzag marad… Ez egyébként fizikai-kémiai képtelenség, ugyanis a borostyánkőben található borostyánkősav az emberi bőrrel érintkezve nem “oldódik át” mérhető mennyiségben a szervezetbe.

Valójában egyetlen olyan vizsgálat sem ismert, amely a borostyánkő fogzást elősegítő, fájdalmat csökkentő hatását igazolná. A fent említett, nyaklánc hatásosságát igazolni kívánó, édesanyákat megtévesztő féltudományos hablatyokat tehát megcáfoltuk. Egy csecsemő/kisgyermek nyakába nyakláncot rakni életveszélyes: nem pusztán a nyak elszorítása okozhat életveszélyes állapotot, de a leszakadó borostyánszem lenyelése fulladásos halált okozhat! Tüdőbe került, légutakat elzáró tárgyakkal pedig sajnos gyakran találkozunk a mindennapok során, a baj egy pillanat alatt megtörténik. Hiába állítják a forgalmazók azt, hogy a termék biztonságos, szemenként csomózott, nem okozhat problémát – ez nem igaz! Külföldön már több esetben volt a szétszakadó nyaklánc és szétguruló borostyánszemek miatt botrány (és a nyakláncok kivonása, visszahívása a forgalomból). A (mű)borostyánnyaklánc ráadásul allergizálhat is!


Dr. Pető Gabriella szerző
Dr. Pető Gabriella

1995-ben diplomáztam a Debreceni Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán. Rövid belgyógyászati kitérő után kezdtem el dolgozni gyermekgyógyászként a Sátoraljaújhelyi Erzsébet Kórházban, majd 2002-től a BAZ Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház Koraszülött és Újszülöttpathológiai Osztályán. Innen szakvizsgáztam 2003-ban. 2005-től házi gyermekorvosként dolgozom Tiszaújvárosban. 2007-ben jogi szakoklevelet szereztem a Miskolci Egyetem Jogi Karán. 2005-től vagyok tagja a HGYE-nek, 2008-tól először a szakmai bizottsági tagjaként, majd 2012-től Vezetőségi Tagként tevékenykedem a HGYE Vezetőségében.